Annak ellenére, hogy a gazdasági környezet ugyanúgy hat mindenkire, mégis másképp viselkednek a személyi kölcsönt és a lakáshitelt igénylők. Míg júniusban a legnépszerűbb fedezetlen hitelből rekord közeli összeget folyósítottak a bankok, addig ezzel szemben a nyár első hónapjában a jelzáloghitel még mindig mély gödörben volt.
- júniusában az MNB adatai szerint a bankok személyi hitelből 49,7 milliárd, míg lakáshitelből 53,2 milliárd Ft-ot folyósítottak. Bár a két szám nagyon hasonló, a körülmények azonban lényegesen eltérnek. Személyi hitelnél ez az összeg volt a legmagasabb érték a COVID kitörése óta eltelt időszakban.
Teljesen más a helyzet a lakáscélú jelzáloghiteleknél: 2020. márciusa óta csak az elmúlt 7 hónapban volt a folyósított kölcsön összege kisebb a júniusinál. A különbség sem elhanyagolható: egy évvel korábban, tavaly májusban 153,9 milliárd Ft-ot, azaz közel háromszor ennyi lakáscélú jelzáloghitelt folyósítottak.
De miért alakult ki ez az eltérő trend?
A logikus válasz az lenne, ha a személyi kölcsönök és ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelek kamata eltérően alakult volna az elmúlt hónapokban. De erről nincs szó, érdemben emelkedett mindkét konstrukció éves költsége.
A lakáshitelek THM értéke a tavaly májusi 5,62 százalékról 10,42 százalékra, ugyanezen időszak alatt a személyi hitelek átlagos éves költsége pedig 14,74 százalékról 19,30 százalékra növekedett. Vagyis nagyságrendileg mindkét esetben 5 százalékpontos drágulást tapasztalhattunk.
Az áremelkedésnek a havi fizetnivalóra azonban teljesen más hatása van. Egy új 7 éves futamidejű 3 millió Ft összegű személyi hitel törlesztőrészlete 57 500 forintról 65 400 forintra nőtt – durván havi 7900 forinttal lett magasabb a hiteligénylők havi fizetnivalója. Ez 7 év alatt 660 000 Ft eltérést eredményez.
Egy 20 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű lakáshitelnél azonban ettől lényegesen nagyobb a különbség. Ott a várakozás miatt egy új hitel havi törlesztőrészlete 139 ezer forintról 198 ezer forintra növekedett, ami 59 ezer forintos különbséget jelent, ami 14,1 millió forintra hízhat a 20 év alatt. Ez látható, hogy már érdemi különbség. Annak ellenére, hogy a kamat azonos irányban, nagyságrendileg ugyanakkora mértékben változott százalékpontban kifejezve, de ennek a törlesztésre gyakorolt hatása nagyon komoly eltérést mutat. Így még fontosabb az, hogy a lehető legkedvezőbb ajánlatot válasszuk ki, az egyes banki ajánlatok között nagyon nagy különbségek is lehetnek.
A lakáshitel nagyon pörgött
A lakáspiac és vele együtt a hitelpiac nagyon dinamikusan fejlődött az elmúlt években. Ez az olcsó piaci hiteleknek, a számos támogatott konstrukciónak volt köszönhető – például az új építésű lakáscélra igényelhető zöld hitelnek is -, amelyek a családok által igényelt hitelösszeget megnövelték és ezáltal az összességében kifolyósított volumen is emelkedhetett.
A támogatások a kedvező gazdasági környezet az alacsony kamat mellett még tovább fűtötték a hitelpiacot. Ilyen jelenséget a személyi hiteleknél nem lehetett tapasztalni, hiszen ott eddig még nem jelent meg kedvező kamatozású, támogatott konstrukció.
A jelenlegi romló gazdasági körülmények a lakáshiteleket viszont jobban érintették, hiszen ott a fent említett túlpörgés miatt egyébként is extrém magasan volt a folyósított hitel nagyságrendje. Szakértők szerint a mélyponton már túl vagyunk: tavaly télen kaphattunk a legdrágábban a lakáscélú jelzáloghitelt és a személyi kölcsönt is. Javultak a gazdasági kilátások is: csökkenésnek indult az infláció, érdemben mérséklődtek a nemzetközi energiaárak is. Múlik a bizonytalanság, de ettől függetlenül az emberek többségét még az óvatosság jellemzi.
